A mértékadó tudományos műhelynek számító Polgári Szemle 11. évf. 4-6 számában megjelent az a publikáció, amely minden bizonnyal igazi meglepetést okoz a hazai kulturális életben.
Szerzők:
Dr. Falus Orsolya PhD, főiskolai docens, a Tomori Pál Főiskola rektor-helyettese
Király Lajos - Szigetvár Város Önkormányzata kulturális turisztikai megbízottja
Dr. Kobolka István PhD, egyetemi docens PTE, ezredes
Sasvári Gábor geofizikus, a GEO-S Geofizikai, Geotechnikai és Kereskedelmi Betéti Társaság beltagja
A költő és hadvezér Zrínyi Miklós örökérvényű eposzában állít emléket dédapja, a szigetvári hős önfeláldozó hazaszeretetének. Más megvilágításba helyezi azonban a mű mondanivalóját egy összetett titkosítási rendszer, amelynek alapján a mű már több, mint nemzeti eposz, valójában egy végrendeletben a nemzetre hagyományozott tudás.
A "Szigeti veszedelem"dekódolása során az egykori belső várban, információként megadott helyen, az egykori toronynál a szerzők geofizikai méréseket végeztek, amelyek alapján kapott vizsgálati eredmények jelentős mélységben pince vagy sírrendszer jelenlétére utalnak.
A Zrínyi - hagyaték, az eposzt rejtett írásként, titkosított szövegként értelmezi. A hagyaték azok az oszmán-török hadi zászlók, melyek a várvédők, a hős Zrínyi és serege kezére jutnak, csatában, törvényesen, hadi jog szerint megszerezve. Történeti forrásokat elemezve nem zárható ki, hogy az oszmán hadi zászlók valóban Zrínyi Miklóshoz kerülnek, így azok a hagyatékát képezhetik.
Az oszmán hadi lobogókról említést tesz a kor magyar kémszolgálatának vezetője, Csányi Ákos is, méghozzá azonnal Szigetvár ostroma után, özvegy Nádasdy Tamásnénak, a volt nádor özvegyének jelentve:"... azonban mind lovon,mind gyalog kiüttek, annyira cselekedtek, csuda hogy mennyi jancsárt megöltek, mindhárom zászlót beviszik."
Az 1651-ben megjelent verses kötete díszcímlapján saját magát az "Adriai tengernek Syrenaia"-ként megnevező gróf Zrínyi Miklós fontos tényezőket ad meg a szöveg titkosítására, elrejtésére vonatkozóan.
Az eredeti Syrena-kötet címlapjának egyik ilyen fontos megadott tényezője a Syrenaia "i" és "j" betűjének használati módja.
Ennek jelentőségéhez ismerni kell a kor egyik titkosítási problémáját, azt, hogy az úgynevezett "monoalfabetikus" titkosításnál - ahol a szöveg teljes egészében ugyanazt a helyettesítést alkalmazzuk - használatos abc-ben hol a "j"helye. Ezzel a kérdéssel néztek szembe a közelmúltban a Palóczi Horváth Ádám titkosírással írt naplóját megfejtők is. Ott az abc végére, a „v” elé kellett helyezni a „j” betűt.
A költő és hadvezér által megadott módon, a "Szigeti veszedelem"-ben a monoalfabetikus titkosításnál használt abc eszerint:
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U X Y Z V
Mindezek után értelmezhető, hogy az eredeti "Syrena"- kötetben az eposz zárásaként megjelenő kurzív formában szedett paratextus szolgál megfejtési kulcsként.
"Vitézek Istene! ime az te szolgád
Nem szánta éretted világi romlását;
Vére hullásával nagy bötüket formált,
Illy subscribálással néked adta magát,
Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát."
A monoalfabetikus titkosítási rendszernél, mint amilyen a „Caesar” titkosítási rendszer is, amely az abc egyszerű elcsúsztatásából áll, egy betű, egy adott másik betűnek feleltethető meg.
Az idézett paratextusnál Zrínyi nevét kellene olvasnunk, "subscribálással", aláírásként.
A sorkezdő "VNVIO" betűk a monoalfabetikus rendszer sajátosságai miatt, fordított "OIVNV"sorrendben valóban kiadhatják a Zrini nevet, az eredeti családi név írása szerint. A záró sor három "v"alliterációja megerősíti a Caesar-titkosítás használatának lehetőségét.
A talán legismertebb Caesar-aforizma, a "Veni, vidi, vici" három „v” alliterációja rendkívül jellegzetes.
A kódolt és dekódolt betűvel együtt tízes abc - elcsúsztatással valóban ki is adják Zrínyi nevét. A megfejtési kulcsot rejtő záró paratextus előtti versszakokban, a Pars Decima Quinta-Tizenötödik Ének - utolsó előtti és utolsó 107. és 108. versszakában, a költészet szépségén túl, ezért:
"Gábriel bán lelkét két tized magával,
Földrül felemeli gyönyörű szárnyával.
És minden angyal visz magával egy lelket,"
Szellemes is a megoldás, Caesar egykoron a titkosított üzenetre vonatkozóan az abc elcsúsztatásának a számát, mértékét versbe rejtve adatta át, legalábbis a legendák szerint.
A záró paratextusban az elvileg kódolt, titkosított "N"betűnél a "Nem szánta éretted világi romlását," sor, sorkezdő "N" betűjét valójában dekódolás nélkül használjuk, amelyet a megelőző sorban szereplő "!" (felkiáltójel) jelez.
O Z
I R
V I
N N
V I
Az ebben a versszakban megfigyelhető sajátosságok szerepet kapnak a "Szigeti veszedelem" teljes dekódolására vonatkozóan, nevezetesen, hogy mely jellegzetességekkel rendelkező versszakokat kell figyelembe venni a titkosított szövegnél. Az előbbiekben elemzett versszak nagybetűi az "IN VIVO"anagrammát adják, amely annyit jelent: "ÉLŐBEN". Ez egyben a "Szigeti veszedelem"-nek, a hadvezér és politikus titkosított testamentumának jogi vonatkozású kiegészítése, záradéka.
A szerzők publikációjukban kiemelik, hogy maga a mű többféle, külön-külön is releváns titkosítással íródott textus, melyben az átadott információk vizsgálata-kutatása különös figyelmet, elővigyázatosságot igényel, azok ugyanis Magyarország, az egykori Magyar Királyság Attiláig visszanyúló szakrális identitását őrzik.
Szerzők javaslata egy teljes körű kutatási projekt megvalósítása a közeljövőben.
